Az asztma tünetei

Az asztmás tünetek kialakulása

A légutak felépítése
Az egészséges légutakban a levegő szabadon áramlik ki és be. Az orron és a szájon át belélegzett levegő a garaton, gégén, légcsövön és hörgőkön, áthaladva a kishörgőkbe jut, ezekből nyílnak a léghólyagok. A léghólyagokban megy végbe a gázcsere : oxigén áramlik be és széndioxid távozik a vérből.
A kishörgők falát simaizom veszi körül. A kishörgők felszinét nyálkahártya borítja, mely kismennyiségű, híg váladékot termel. Ez a váladék védelmet nyújt mind a kémiai hatások, mind a belélegzett idegen részecskék (por, virusok, baktériumok) ellen. A nyálkahártya sejtek felszinét borító apró nyúlványok, ún. csillószőrök összehangolt mozgása a váladékot, a megkötött idegen részecskékkel együtt a garat felé tereli, ahol vagy lenyeljük, vagy kiköpjük. Köhögéskor hirtelen nagyobb mennyiségű váladék távozik

Normális védekező reakció
A váladéktermelés fokozódása és felköhögése a szervezet normális védekező reakciója. Egyes kémiai anyagok pl. a dohányfüst mindenkinél fokozott váladéktermelést vált ki, ugyanakkor bénítja a csillószőrök működését. Így köhögéssel lehet csak megszabadulni a dohányzás hatására felszaporodott váladéktól. Nagy mennyiségű kémiai anyag, füst, mindenkiben hörgőszűkületet, fulladásérzést vált ki. Az asztmások már kisebb, mindennapi ingerekre is így reagálnak.
A kiváltó inger hatására
a nyálkahártya megduzzad
a váladéktermelés fokozódik
a hörgő falának izmai görcsösen összehúzódnak.

A hörgőszűkület következtében a levegő áramlása akadályozott, különösen a kilégzés válik nehezítetté, ennek tünetei a sipolás és a nehézlégzés .
A váladék felszaporodása köhögést, köpetürítést eredményez.
A gázcsere nehezítettsége légszomjat, fulladásérzést okoz..

A szapora, felszínes légzés és az eröltetett köhögés tovább fokozza a simaizmok görcsét, amitől a légutak még jobban beszűkülnek - így beleköhöghetjük magunkat egyre súlyosabb rohamba.