Kezelés
Kezelés
A cisztikus fibrózisban szenvedő betegnek átfogó terápiás programra van szüksége. A kezelés fő célja a tüdő- és az emésztőszervi problémák hosszú távú megelőzése és kezelése, a jó tápláltsági állapot megőrzése és a fizikai aktivitás támogatása.
A tüdÅ‘t érintÅ‘ problémák kezelésének középpontjában a légúti elzáródás megakadályozása és a fertÅ‘zések elleni küzdelem áll. A betegnek meg kell kapnia a szokásos védÅ‘oltásokat, valamint az influenza ellenes védÅ‘oltást is, mert a vÃrusfertÅ‘zések tovább károsÃthatják a tüdÅ‘t. CsecsemÅ‘- és kisdedkorban a rutinellátás részeként a pneumokokkusz ellenes védÅ‘oltást is meg kell kapniuk.
A légzÅ‘rendszeri problémák elsÅ‘ jelentkezésekor megkezdÅ‘dik a légzésterápia, melynek része a váladék kiürülését elÅ‘segÃtÅ‘ megfelelÅ‘ testhelyzet megtalálása, ütögetés, kézzel alkalmazott mellkasfali vibráció és a beteg köhögésre bÃztatása.
A betegnek olyan gyógyszereket kell szednie, amelyek megakadályozzák a légúti szűkületek kialakulását (hörgtágÃtók). Súlyos tüdÅ‘betegség és alacsony véroxigén szint esetén oxigénterápia szükséges. Légzési elégtelenségben a betegek állapotán általában nem javÃt a mesterséges lélegeztetés; esetenként azonban rövid ideig indokolt lehet akut fertÅ‘zésben, műtétet követÅ‘en vagy tüdÅ‘transzplantációra várva.
A hasnyálmirigy működési zavara esetén a betegnek az étkezések alkalmával hasnyálmirigyenzim pótlásra van szüksége, csecsemÅ‘knek por, egyébként pedig kapszulás kiszerelésben. Hasnyálmirigy problémával és lassú súlyfejlÅ‘déssel küzdÅ‘ csecsemÅ‘k részére speciális tápszer áll rendelkezésre, melyben a fehérje és a zsÃr könnyen emészthetÅ‘ formában található.
A táplálkozásnak elegendÅ‘ kalóriát és fehérjét kell biztosÃtania a normális növekedéshez. A zsÃr arányának normálisnak, vagy ennél magasabbnak kell lennie. Mivel a cisztikus fibrózisos betegnek sok kalóriára van szüksége, a szokásosnál nagyobb mennyiségű zsÃrt kell fogyasztania ahhoz, hogy megfelelÅ‘ súlygyarapodást lehessen elérni. Cisztikus fibrózisban a zsÃrban oldódó vitaminokból (A, D, E és K) az általános ajánlások kétszeresét kell biztosÃtani, olyan formában, mely a felszÃvódást is könnyebbé teszi. Testmozgás, láz vagy magas külsÅ‘ hÅ‘mérséklet esetén a betegnek emelnie kell a sóbevitelét. Azok a gyerekek, akik a táplálékból nem tudnak kellÅ‘ mennyiségű tápanyagot felszÃvni, a gyomorba vagy a vékonybélbe levezetett csövön keresztül kiegészÃtÅ‘ táplálékot kaphatnak.
Bizonyos helyzetekben sebészi beavatkozásra kerülhet sor; például légmell, idült orrmelléküreg-gyulladás, a tüdÅ‘ körülÃrt területét érintÅ‘ súlyos, idült fertÅ‘zés, a nyelÅ‘csÅ‘bÅ‘l kiinduló vérzés, epehólyag-betegség vagy bélelzáródás kezelésekor. MasszÃv vagy visszatérÅ‘ tüdÅ‘vérzésben szóbajön az embolizációnak nevezett beavatkozás, amikor is a vérzÅ‘ artériát elzárják.
